Nem értek a focihoz!

Itt járt a Milán. Egy barátságos mérkőzésen. De mire jó egy barátságos mérkőzés? Mert az derült ki, hogy mindkét csapat komoly feltételekhez szabta a szereplést. És direkt nem azt írtam, hogy komoly munkát végeztek. Adott egy „tartalékos” csapat (már amennyire egy három aranylabdással felálló csapat lehet tartalékos), amely megszabja, hogy nem okozhatnak egymásnak sérüléseket. Miért, egyébként igen? És gondolom jó hosszú a lista, amelyben megállapodtak. Azt viszont nem gondoltam volna, hogy egy magyar liga válogatottat ilyen nehéz összehozni. Az ember azt gondolná, hogy mindenki azért harcol, hogy bekerülhessen. Nyilván nem is a játékosokkal van baj. Inkább a klubokkal. Őket sem nagyon értem. Nem lehet előny abból, hogy a játékosuk világsztárok ellen játszik? Bár mindig ez megy. Ha változna ez a szemlélet, akkor nem lenne az, hogy sokan remegő lábakkal lépnek pályára a nagyok mellett. Persze az éremnek nyilván két oldala van. Az egyik, hogy mit nyer, a másik, hogy mit veszít egy hazai csapat.

Voltak csapatok, akik arra hivatkoztak, hogy érdekeltek a magyar kupában. Természetesen érthető, hogy fontos nekik, mert az ő költségvetésükhöz képest jelentős összeghez lehet hozzájutni egy eredményes kupaszerepléssel. És ebből adódóan nem akarnak felesleges kockázatot vállalni. Más veszteséget nem tudok elképzelni, mert annyira nem jelentős a magyar bajnokság, hogy egy-két ember ideiglenes kiesése akkora problémát jelentene.

De mit nyerhet egy magyar csapat? A mérlegnek ebben a felében több dolog van. A legegyértelműbb természetes a tapasztalat. Amit itthon nem lehet megszerezni. És talán egy kicsit el is szégyellik magukat néhányan a tempót látva. Rádöbbenhet a játékos arra, hogy nem véletlenül nem játszanak a sztárokkal egy csapatban. Persze Magyarországon foci terén mindig lehet kifogást találni, hogy miért nem megy. Mentséget már kevésbé. Aztán arról sem lehet megfeledkezni, hogy egy ilyen mérkőzésen előfordulnak játékos ügynökök. Ez egy lehetőség arra, hogy valakire felfigyeljenek és ha szerencsés, akkor esetleg egy szerencsésebb történelmi fejlődésű ország csapatában játsszon. Ha ez bekövetkezik, akkor a jelenlegi klub hozzájuthat némi pénzmaghoz, és ha szerencsés, akkor nem is kevéshez. Persze magyar mércével mérve.

Szóval, ha a hazai klubok szemléletet váltanának és lehetőséget adnának arra, hogy a kapitány olyan felállásban küldhesse pályára a csapatát, amilyet szeretne, akkor több nyertese lehetne egy ilyen gálameccsnek. És talán a nézők is jobban szórakozhatnának.