A mai nap is szolgált meglepetéssel, de valahogy nem okozott sokkot senkiben. Valamit sejteni lehetett, mert hetek óta ment a találgatás, hogy vajon mire kellhet az MDF-nek Bokros Lajos. Mert egy EP válsztási lista első hely egy olyan párt részéről, aminek kevés az esély a küszöb átlépésére, nem sokat érhet. Miért mondja azt Bokros, hogy elvállalna egy miniszterelnöki posztot, miközben EP listát vezet? Valami itt nagyon le van zsírozva, amiről még nem sokat tudunk. Ha csak kóstolgatják egymást a pártok, akkor rossz időpontot választottak, mert most tettekre van szükség.

Nem mondom, hogy nem jó ötlet Bokrost miniszterelnöknek választani, de kik fogják támogatni a munkában? Kik fogják megszavazni a reformokhoz szükséges törvényeket? Azok, akik eddig is gyávák voltak tenni valamit, mert féltették a saját egzisztenciájukat?

Nem akarok pesszimista lenni, de lehet itt bárki a miniszterelnök, ha nincs mögötte egy támogató bázis, akkor szart sem ér senki. És nem a társadalmi támogatásra gondolok, mert azokhoz a lépésekhez, amiket meg kell tenni, nem sok támogatóra lehet lelni a nép közül. Nagyon kemény törvényeket kell majd megszavazni. Ez az, amihez senki nem akarja adni az arcát, mert egyébként nem tud majd a választói szemébe nézni. Ami sok mindent elárul. Nem biztos, hogy az a jó politika, ha azok az elsődleges szavazók, akik a rendszer gyengeségeiből élnek. Ha a hangsúly eltolódik a rendszer fenntartói (adófizetők) felé, akkor talán mások is úgy gondolják, hogy megéri jófiúnak lenni.

Kezdek félni, hogy reménytelen minden próbálkozás.