Sírnak a bankok, szegények
Nem is olyan régen kidolgoztak egy olyan törvényjavaslatot, amely arról szól, hogy korlátozzák a bankoknak az egyoldalú szerződésmódosítást. Nyilván ennek az ügyfelek örülnek, a bankok pedig kevésbbé. Olyannyira nem, hogy rögtön fenyegetőzni kezdtek, hogy még magasabbra emelik a törlesztőrészleteket, ha az országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot. A Bankszövetség szerint ugyanis az újabb kockázatokat is áthárítják majd az ügyfeleikre.
Ezzel az egésszel több problémám is van. Bármilyen üzlet során csak akkor lehet szerződést módosítani, ha az mindkét fél számára elfogadható. Ellenkező esetben a szerződést fel kell bontani. De a lényeg az, hogy a szerződés módosítását mind a két fél kezdeményezheti. Tehát ha a bank ragaszkodik az egyoldalú szerződésmódosítás jogához, akkor legyen ehhez joga az ügyfélnek is. Ha egy két fél által létrejött szerződés módosításához csak az egyik félnek van joga, az véleményem szerint az tisztességtelen üzleti magatartás. Nem mellesleg sérti az esélyegyenlőséget is.
A másik hivatkozási alap a törlesztőrészletek megemelésére az, hogy "a bankok ugyanis nem saját pénzből, hanem rövid lejáratú hitelekből adnak kölcsön. Csakhogy ezeket most drágábban tudják megújítani, mert Magyarország a piac szerint kockázatosabb ország, mint volt". Ez érthető is lenne, ha magyar bankokról lenne szó. De ilyen nincs. Talán az OTP kivételével az összes nagy bank valamelyik nagy európai bank leányvállalata. Nem gondolnám azt, hogy a leányvállalatok külön veszik fel a hiteleket egy nagyobb pénzintézettől. Mert itt is igaz lehet az, hogy nagy tételben olcsóbb a termék, jelen esetben a hitel.
Mellesleg nem ártana a körmükre nézni az állam részéről. Kíváncsi lennék egy olyan statisztikára, hogy mennyien kaptak úgy hitelt, hogy a jövedelmük alapján nem lettek volna rá jogosultak. Csak kellene egy lista az adósokról, azt összevetni az APEH adatbázisával, és máris kiderülne, hogy a bankoknak mennyire jogos a rinya. Ráadásul arról is képet lehetne kapni, hogy az adósok közül mennyien részesei a szürke gazdaságnak.