A fa és az ő ága

Tegnap olvastam egy cikket az indexen a cigánybűnözésről. Tudom, hogy nincs ilyen, de mégis. Idéztek benne egy cigány embert. Ezt ő állítja magáról, hogy az, nem pedig roma, vagy afromagyar. Szóval az idézet:

„Itt van ez a fa – válaszol József a cigánysoron a kertjében egy csenevész akácra mutatva a kérdésre, hogy miért nem képesek jobban elkülönülni az agresszív családoktól. – A törzse maga a cigányság. Ebből nő ki az összes ág, az egyenesek meg ezek a göcsörtösek is. Akármit csinálunk, amíg élünk, mindig ugyanoda tartozunk, egy fa részének látnak minket.“

Nagyon szép gondolat, már majdnem meg is hatódtam. Igazából csak az utolsó mondat zavar. Nem akármit kell csinálni. Az első és legfontosabb az, hogy meg kellene tanulni viselkedni. Amíg ez nem megy, addig a gyerek ki lesz közösítve az iskolából a felnőtt pedig a munkahelyről. A következő dolog pedig az, hogy dolgozni kell. Nem teszkót kell fosztogatni, hanem azért harcolni, hogy legyen munka. A harmadik dolog, hogy tanulni kell! Be kellene látni, hogy csak úgy lehet előbbre lépni, ha a generációk kiszakadnak a tudatlanságból.

Ennek elérésehez viszont a társadalomnak is nagy feladata van. Be kell fogadni azokat, akik ki akarnak törni. És ez persze nem csak a cigányságra vonatkozik!

Sokan úgy gondolják, hogy a liberalizmus megbukott. Pedig nálunk csak operettliberalizmus van. Gondoljunk bele. Ha mindenki annyira egyenlő, akkor miért van szükszég roma felzárkóztatási programra. Sima felzárkóztatási program kell. Mindenki számára, aki lecsúszott és szeretne onnan kiemelkedni. Nem etnikai alapon nyújtandó kiváltságra, hanem az egyéni elhatározást segíteni. Ha egy szegény sorsú család előbbre akar jutni, akkor kapjon lehetőséget arra, hogy a gyerek megfelelő körülmények között járhasson iskolába, a szülők pedig kapjanak munkát, amivel a családot el tudják tartani. Legyen a rendszerben ösztönző elem, hogy ha nincs teljesítmény, akkor ne legyenek kedvezmények sem.

És még egy fontos dolog hiányzik. Mégpedig az, hogy legyen elrettentő erejű a társadalomra káros emberekkel szembeni igazságszolgáltatás! Nem kell sok-sok évig rács mögé dugni a bűnösöket. Kevés ideig legyenek, de az ne olyan legyen, mint a szanatórium. Naponta ne járjon, csak kétszeri étkezés. Aki akar még enni, az vásároljon magának étkezési lehetőséget. Ne lehessen az, hogy olyanok terrorizálnak minket, akik a mi adóforintjainkból a börtönben gyúrják ki magukat.

Azért ha jól belegondolok, az írás második rész nem csak a cigányokról szól.