Szógálati ótó
Előre bocsátom, hogy nem akarok senkit védeni, csak egy másik álláspontból megközelíteni az eseményt. Ami pedig nem más, mint a Pénzügyminisztérium autóbeszerzése. Nem kívánok foglalkozni azzal, hogy valóban le kellett-e cserélni a régi autókat, vagy sem. Nagyon sok reakciót hallani az üggyel kapcsolatban, de talán az egyik legfontosabban nem. Ne gondoljuk, azt, hogy ha ez a beszerzés nem történik meg, akkor hirtelen kint van az ország a gödörből. Ennek a beszerzésnek közvetlen hatása nincs az ország költségvetésére.
A történet ugye ott kezdődik, hogy tavaly a parlamentben elfogadták a költségvetést, azon beül is a Pénzügyminisztériumra vonatkozó költségeket. Ezt az összeget pedig a minisztérium felosztotta, hogy mennyi jut bérezésre, mennyi dologi kiadásra stb. Ebben nyilván volt egy rész, ami a tárgyi eszközökől szólt. Ebből a keretből vették az új autókat. Tehát ha nem veszik meg, attól még a dolgozók nem kapnak magasabb fizetést, nem lesz kevesebb az államháztartási hiány. De még jutalomra sem oszthatják szét. Ezért nem értem a felháborodást. Ilyen, vagy olyan módon ezt a pénzt elköltötték volna. Vettek volna fénymásolót, vagy hasonlót. De pl. papírt már nem vehettek volna a fénymásolóba!
Felesleges ilyen dolgokon lovagolni. Nekünk nem attól szar, mert egy minisztérium 22 millióért autót vesz, hanem azért, mert maga a rendszer szar. Amíg ott nem változik semmi, addig nem lesz jobb senkinek sem.