Lehet, hogy régimódi vagyok, de vannak olyan dolgok, amiket könyvből szeretek olvasni. Persze sok mindent meg lehet találni a neten, de mégsem olyan. Ez nem olyan, mint a zene, hogy jó a letöltött mp3 a lemez helyett. Van az egésznek valami varázsa. Függetlenül attól, hogy leginkább szakmai könyvek olvasására van időm.

Sokszor hallani azt, hogy a mai emberek keveset olvasnak. Biztosan sok tényezője van annak, hogy miért alakult ez így, beleértve az idő hiányát, illetve a könyvek árát. Én egy másik dologra lettem figyelmes. Informatikai, vagy menedzsment jellegű könyveket kizárólag külföldi szerzőktől olvasok. Nem mondom azt, hogy ez sznobság, mert nem az. Egyszerűen arról van szó, hogy a magyar szerzők műveit nehezebb olvasni. Ez tapasztalat. Vannak magyar szerzőktöl könyvek, amelyeknek kb. 20-30 oldalát elolvastam és ott letettem az egész könyvet. Ott porosodik a polcon, mert nincs hozzá energiám. Külföldi szerzőknél más a helyzet. Elkezdem olvasni és nem tudom letenni. Egyszerűen sodor magával az írás és akarom, hogy magamévá tegyem.

Mi lehet a külömbség? Miért alakult ez így nálam? Talán azért, mert nem a száraz tényekkel akar ellepni, hanem problémákat old meg. Van egy megfelelő vezérfonal, amire a mondandó fel van fűzve. Nem érzem azt, hogy bármit is ki kellene hagyni. Egyszerűen mindent el akarok olvasni, mert úgy van megírva. Úgy érzem, hogy partner vagyok és közösen haladunk előre lépésről-lépésre.

Azt is hallani, hogy a magyar oktatásban a lexikális tudást erőltetik, ami vagy jó, vagy nem. Egyet tudok. Nálam nem vált be az a jellegű oktatási szisztéma. Hiába van az embernek hatalmas lexikális tudása, ha a szembe kerülő problémákat nem tudja hatékonyan megoldani. Mert hiába a hatalmas eszköztár, ha nem tudjuk alkalmazni. Remélem egyszer eljutunk oda, hogy izgalmas, könnyen emészthető, de mégis hasznos tudást átadó műveket olvashatunk. A lexikális tudásra ott van az Internet.

 A kép forrása: http://www.york.ac.uk/depts/poli/images/Student%20reading.jpg